Feszty Árpád festő 160 éve született

Feszty Árpád festő 160 éve született

Százhatvan éve, 1856. december 24-én született Feszty Árpád festő, a magyarok bejövetelét ábrázoló híres körkép alkotója. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja: A Komárom vármegyei Ógyallán (ma: Hurbanovo, Szlovákia) látta meg a napvilágot, ahol szüleinek vendéglőjük volt. A családot eredetileg Rehrenbecknek hívták, a Feszty név apja keresztnevének (Szilveszter) becézéséből származik. Árpádnak tizenhárom testvére volt, de az élénk természetű, nagy képzelőerővel megáldott gyerek hamar kitűnt a többi közül kézügyességével. Tizenhat évesen megszökött a gimnáziumból, s mivel…

Read More

Festészet, ecsetek

Festészet, ecsetek

Ecsetek Az ecseteket két nagy csoportba sorolhatjuk, természetes szőrből készült és mesterséges szőrű ecsetek. A természetes szőrből készült ecsetek készülhetnek disznó, marha, mókus, nyest, póni és akár kecskeszőrből is Az ecseteket száruk,(hosszú és rövid), vagy formájuk szerint is csoportosíthatjuk:: – kerek – lapos – legyező – hosszú szőrű író cset – szivacs ecset – macskanyelv más néven íves ecset. Van olyan ecset is amelyik egyik csoportba sem sorolható. Ez pedig a festékformázó gumiecset, ami legtöbbször…

Read More

Szőke István Atilla: Egy kiállítás képei

Szőke István Atilla: Egy kiállítás képei

Szőke István Atilla: Egy kiállítás képei …felhőkkel szállnak a vándormadarak, hosszú bajuszú ember búzát arat, vágtató ménes vihar elől szalad, pásztor pihen piros pirkadat alatt, alkonyi fényben gyönyörűek a nők, köszön a nyugvó Nap elalvás előtt, a jóság a tájba szép színeket szőtt, az égalja, mint a máglya csúcsa, rőt, gyergyói dombon csúcsos barna kazlak, tanyák falai szürkén omladoznak, a tó mellett a vár aranylón ragyog, a szarvas testén gyémántos csillagok, táncoló legényen hófehér gyolcs…

Read More

59. Sárga rózsa

59. Sárga rózsa

59. Sárga rózsa A kép készítése: 2016-ban készült A kép történetéhez egy kis érdekesség. Régebben elkészítettem ezt a rózsát egy néninek, mert kérte, hogy tudok-e sárga rózsát festeni? Természetesen megfestettem neki. Nagy örömet okozva számára. A sors fintora, hogy “Irénke néni” nem sokáig gyönyörködhetett benne mer, nem sokkal utána elhunyt. Nagyon szomorú voltam, nagyon kedves idős néni volt, akivel nagyon jó barátságba kerültünk. Az idősek otthonába történt után visszaörököltem az eredeti képet. Sajnálattal a kép…

Read More

Dukai Georgina: Festeni jó

Dukai Georgina: Festeni jó

Dukai Georgina: Festeni jó Hogy mi a festészet? Ne kérdezd, nem tudom Nem tanultam, csak érzem és alkotom. Mikor megérzem a festőszer édes illatát szívemet valami furcsa érzés járja át, S megszűnik a külvilág Élvezem, ahogy az üres semmiből megfestem az élet egy pillanatát S ha kész megcsodálom, és megköszönöm Figyelem, mint újszülött gyermekem Hiszen egy rész belőlem S ha már nincs velem mindvégig megőrzöm emlékeimben

Read More

Szőke István Atilla: A szerelem-rózsa

Szőke István Atilla:  A szerelem-rózsa

Szőke István Atilla A szerelem-rózsa Milyen szép szín a fehér és a sárga, főként így egy rózsába zárva. Úgy tartja őket, mint fodros áhítat, mely minden érzelmet átitat. A fátyolos szirmok egymást ölelik, mind a kettő gyöngéden szelíd. Belül a sárga és kívül a fehér, az ölelés mindennel felér. Micsoda csodás forma nyílik éppen, az áttetsző hajnali fényben. S amikor szétszóródik az illata, az a boldogság pillanata. A szerelem-rózsa maga a mámor, a vágyódás a…

Read More

Szőke István Atilla: Levélmadár

Szőke István Atilla: Levélmadár

Szőke István Atilla Levélmadár Hát te ki vagy, furcsa madár, honnan jöttél ily’ ruhában? Űzött vihar, űzött vad ár, mikor jöttél? Mostanában? Kitől kaptad ezt a ruhát, ki öltöztetett fel téged? Eme gúnyát ki adta rád, miért viselsz levélkéket? Sárga tollunk nézd, milyen szép, s fekete-fehér a szárnyunk. Hogyan születtél meg, miképp? Olyat mint te, még nem láttunk! Engem Isten így teremtett, ily’ külsővel, ilyen vággyal! Az elmúlástól megmentett levélkékkel, napsugárral. Ím, ezért lett levél-testem,…

Read More

Szőke István Atilla: A leopárd

Szőke István Atilla: A leopárd

Szőke István Atilla A leopárd Hej, szigorú leopárd, szemében vad, ősi láng. Most szuszog, pihen, figyel, teste nyugvó kérdőjel. Sárgás fülét hegyezi, őszes bajszát rezgeti. Észrevette nézik őt, lát téged, a figyelőt. Barna teste, ha lendül, minden izma megfeszül. Pettyes teste vágtatás, könyörtelen támadás. Ekkor elé ne kerülj, ha teheted, menekülj! Ölelését meg ne vár, mert felfal a leopárd!

Read More

Szőke István Atilla: A sziklák

Szőke István Atilla: A sziklák

Szőke István Atilla A sziklák Állnak a szép sziklák vízből kimeredten. Hullám veri őket, vadul, önfeledten. Tajtékos hab lepi őket reggel s este. Vízcseppektől árkos minden szikla teste. Kék tengernek partján izgága az élet. Felhő szürkít tájat, most nincsenek fények. Aztán csend lesz, nagy csend, majd vihar jő, másik. Állnak a szép sziklák, még mind el nem vásik.

Read More
1 2 3 4